Új blog

2010. április 27., kedd

Eclipse forgatókönyv 1.

Ma ahogy ígértem, Eclipse forgatókönyvet hoztam, amit ezúton is köszönök Ancsinak. Nekem nagyon tetszik. Remélem nektek is fog. Várom a megjegyzéseket. Jó olvasást! :)

1. Seattle külső része, egy évvel ezelőtt - éjszaka

Szakadó eső csapkodja a macskakövet. A környező kocsmák fénye kiszűrődik, visszatükröződik a nedves aszfaltról. A rockzene egyhangú dübörgése hallatszik bentről. Egy kocsmaajtó nyílik, a zene hirtelen felhangosodik, amint egy fiatal férfi kilép.

Ő Riley, 22 éves, szimpatikus, jóképű, ígéretes egyetemi hallgató. Megáll egy pillanatra a tető alatt, hogy megvédje arcát az esőtől. Feldob egy oldaltáskát a vállára, benne egy halom iskolai jegyzet. Int az ablakban látható barátainak, majd nekivág a felhőszakadásnak.

BELLA (csak a hangja):
„Mondják: jéggé fagy a világ,
Mondják, megég.”

Másik utca – sötét, kihalt. Riley folytatja útját. Egyszercsak hirtelen megjelenik mögötte egy ÁRNYÉK, amely az emberhez képest irreálisan gyorsan halad. Riley megtorpan… Mi volt az? Megijed, megszaporázza lépteit, de a következő sarkon hirtelen –
valami mögé ugrik és megüti, hogy a hátára esik. A valami olyan gyorsan mozog, hogy csak egy rövid árnyékot lát belőle. Riley bepánikol.

RILEY: Ki az?

Nincs válasz. Riley rohanni kezd az ellenkező irányba.

Újabb utca – Riley fut, egyenesen az utca vége felé, ahol egy épület áll, melynek az előcsarnokából éles fények áradnak, és egy biztonsági őr áll előtte – biztonság…

De ekkor valami megragadja a nyakánál, belelöki egy épület ablakába. Az betörik, Riley pedig a földre zuhan. Az árnyék nem hagyja, hogy elérje a biztonsági őrt.
Riley ismét megretten a teremtmény erejétől. Eldobja a táskáját, és kitámolyog, hogy egy újabb utcán futva menteni próbálja az életét. Hátra néz a válla mögött, megbotlik, elveszti minden reményét.

2. Vízpart – éjszaka
Riley a kihalt sétányon találja magát. Felette a vasúti sín, fekete víz… Zsákutca.
Megfordul, rájön, hogy teljesen egyedül (segítség nélkül) van. Valaki őrzi. Keresi a sötétben a valamit, ami rá vadászik.

RILEY: Mit akar? Miért…

Valami elszökken mellette. Riley hátrarántja a kezét.

RILEY: Oh, istenem!!!

Riley megfogja fájó kezét, megnézi és egy félhold alakú sebet talál rajta, amiből szivárog a vér. A valami megharapta. Megdöbbenése és rémülete agóniába csap át, amint a harapásból származó méreg hatása felkúszik a karján. Riley térdre esik, és ordít fájdalmában. Összeesik, vonaglik fájdalmában, amint a méreg szétterjed a testében, átváltoztatván őt, megölvén emberiségét. Kínjainak hangjai elhalnak, amint ráfókuszálunk a félhold alakú sebre, és ezt halljuk…

BELLA (csak a hangja):
„…Tudom, ilyen a vágy, tehát
vallom a tűz teóriát.
De ha kétszeri lesz a vég…”

VÁGÁS – Bella alkarján az Ő félhold alakú sebhelyét látjuk – ami fehérebb, mint az ő egyébként is sápadt bőre. Edward ajkai kerülnek a képbe, amint megcsókolja a heget.

3. RÉT – NAPPAL

Bella és Edward fekszenek a fűben. Bella hangosan olvas fel egy Robert Frost költészetéről szóló könyvből.
BELLA: „Mivel volt dolgom gyűlölettel,
Én azt mondanám, hogy a jég
Is príma fegyver
És épp elég.”

Edward kikapja Bella kezéből a könyvet, és mozdul, hogy megcsókolja őt. A lány megállítja.

BELLA: Az angol érettségi. Arra kellene koncentrálnom.

Edward elvigyorodik és mégis megcsókolja. A nap kicsit kibukkan a felhők mögül, amitől Edward bőre csillogni kezd és a csók mágikusnak tűnik. Edward eltolja magától Bellát.

EDWARD: Gyere hozzám feleségül!

Bella nevet. Nem ez az első, de még csak nem is az ötvenedik alkalom, hogy megkéri. Ez egy játszma közöttük.

BELLA: Nem.

Edward megcsókolja Bella arcát.

EDWARD: Gyere hozzám feleségül!
BELLA: Változtass át!

Edward megcsókolja Bella nyakát.

EDWARD: Ahonnan származom, ott ez a módja annak, hogy kimondjuk: Szeretlek!

Bella szeretetteljesen eltolja magától Edwardot és feláll.

BELLA: Ahonnan én származom, ott pedig azt jelenti: Felcsináltak!

Elkezdi összeszedni a dzsekijét és a könyveit.
Edward hirtelen megjelenik a jobb oldalán – anélkül, hogy láttuk volna, hogy megmozdul. Játékosan kiveszi a cuccokat Bella kezéből.

EDWARD: Te amiatt aggódsz, hogy mit fognak gondolni az emberek?
BELLA: Amiatt aggódom, hogy a házasságok 2/3-a válással végződik.
EDWARD: A válási arány a vámpírok közt lényegesen alacsonyabb.

Álláspontjaik közelednek, a játékot egymás iránti vonzalmuk fűszerezi.

EDWARD: Gyere hozzám feleségül.
BELLA: Még nem.
Mindjárt 4 óra. Iskola után egyenesen haza kellene mennem.

Edward magához húzza Bellát. Megcsókolja.

EDWARD: Időben otthon leszel. Nem adok még egy okot apádnak, hogy utáljon.

Miközben könnyedén felkapja a lányt a hátára.

4. Belláék házában

Charlie Swan még mindig egyenruhában van, miután hazaért az egész napi munkából. Homlokára az aggodalom barázdákat rajzol, miközben olvassa a Seattle Times-t.

A FŐCÍMRE FÓKUSZÁLVA – „Gyilkosságok, eltűnések, valószínűleg sorozatgyilkos áll a háttérben”
A cikk aggasztja őt. Megnézi az óráját – ÉPP, AMIKOR NYÍLIK A BEJÁRATI AJTÓ. Bella belép, ledobja a hátizsákját. Charlie ismét ránéz az órájára.

CHARLIE: Pontban négy óra. Ennek stoppere van vagy mi?
BELLA: Edwardnak hívják. Már az is baj, ha pontosak vagyunk?

-- közben elindul felfelé a lépcsőn ---

CHARLIE: Várj, egy percet, kérlek. Ülj le.

Bella, megáll, odamegy egy székhez, leül. Charlie szembenéz vele.

CHARLIE: Érted, miért vagy büntetésben, ugye? Három nap. Szó nélkül. Aztán visszajöttél Edward oldalán, mintha mi sem történt volna.
BELLA: Igen. Sajnálom. De Edward az életem része. És ez nem fog megváltozni.
CHARLIE: Jól van, értem. Ajánlok neked egy egyezséget. Feloldom a szobafogságot… feltéve, hogy arra használod a szabadságod, hogy más barátaiddal is találkozol. Például Jacobbal.

Bella elkomorodik. Ez egy fájdalmas téma. Charlie észreveszi ezt.

CHARLIE: Mi az, Edward tart egy kis versengéstől?
BELLA: Ez nem verseny.
CHARLIE: Nézd, szerintem Jacob inkább lenne „csak barát”, minthogy egyáltalán ne beszélj vele.
BELLA (felállás közben): Akkor fel kéne vennie a telefont, ha hívom.
CHARLIE: Az apja nagyon aggódik miatta, Bells. Jake nagyon rosszul érzi magát.

Bella megáll. Fáj neki ezt hallania.
CHARLIE: Emlékezz rá, milyen volt, amikor te voltál így. Amikor barátra volt szükséged, Jake ott volt. Talán megér még egy próbát.

5. BELLA SZOBÁJÁBAN

Bella kihúzza az íróasztal-fiókját és kivesz belőle egy összehajtott cetlit. Nagyon gyűrött, látszik, hogy sokszor elolvasták. Bella széthajtogatja.

KÉPBEN EGY KÉZZEL ÍROTT CETLI – Néhány mondat át van rajta húzva. Csak egyetlen sor olvasható az alján. Így hangzik: „Nekem is hiányzol. De ez nem változtat semmin.”

Bella nagyon zaklatott. De elhatároz valamit…
Előveszi a divatos, vagány Nokia telefonját és lenyom egy gombot. (gyorstárcsázás) A képernyőn a „Jake” szó jelenik meg, és egy felvétel, valószínűleg a még vidám időkből (mielőtt még levágatta volna a haját) A hívás a hangpostára van átirányítva.

6. BELLÁK HÁZA ELŐTT – ÉJSZAKA

Bella kilép a házból, odarohan a furgonhoz, beszáll –

7. BELLA FURGONJÁBAN – ÉJSZAKA

Bella elfordítja a kulcsot – semmi. Újra próbálkozik. Nem indul.
Egy jelentéktelen szélfuvallattal – hirtelen Edward ott ül mellette. Bella felugrik, levegőért kapkod.

EDWARD: Megrémítettél. (kerüli Bella tekintetét) Elhatároztad, hogy lemész a rezervátumba…
BELLA: Hogy…? Alice-nek látomása volt.

Edward bűnbánó arca mindent elárul. Megpróbálja elviccelni.

EDWARD: Attól tartok, az ismereteim arra már nem terjednek ki, hogy össze is rakjam a kocsit. Csak, hogy szétszereljem. De majd átküldöm Emmettet reggelig.
BELLA: Jacob meg tudja javítani. Ő ért hozzá.

Úgy tűnik, Edwardot ez nem bosszantja fel.

EDWARD: A farkasok nem urai önmaguknak.
BELLA: Ő soha nem bántana.
EDWARD: Szándékosan nem.
BELLA: Érettségi után közétek fogok tartozni. Akkor örökre utálni fog.
EDWARD: Bella, meg kell értened. A biztonságod… a legfontosabb nekem.
BELLA: Edward. Biztonságban leszek.

Mély egyet nem értés van köztük, Edward megbánással, beletörődéssel az arcán néz lefelé.

EDWARD: Sajnálom.

Bella ránéz, aztán felhúzza magát és kivágja az ajtót.

8. BELLÁÉK HÁZA ELŐTT (folytatólagosan) – ÉJSZAKA

Bella kiszáll, becsapja a furgon ajtaját. Edward megjelenik mellette.

EDWARD (legyőzötten, megsebzetten): Szeretném, ha boldog lennél…
(csendesen) De a biztonságod fontosabb.

Bella duzzogva elmegy mellette, egyenesen a ház felé. Edward megjelenik a lépcsőn, mielőtt a lány elérné azt.

EDWARD: Megértem, ha most túl mérges vagy rám. Ha nem akarod, hogy jöjjek éjszaka, csak zárd be az ablakot.

9. BELLA SZOBÁJÁBAN – ÉJSZAKA

A nyitott ablakot látjuk – Bella bezárja és be is csukja. Szívdobbanás. Még egy. Aztán Bella kinyitja az ablakot és ki is hajtja kicsit. Ránéz. Aztán olyan szélesre tárja, amennyire csak lehet.

10. FORKS-I GIMNÁZIUM ÉTKEZŐJE – NAPPAL

Bella és Edward Angela-val, Eric-kel, Mike-kal és Jessicával ül egy asztalnál. Edward és Bella kicsit arrébb, az asztal végénél ülnek. Angela épp egy nagy halom boríték címzésével van elfoglalva. Mike egy jegyzetfüzetbe írja, amit mond:

MIKE: Kedves diáktársaim. Mi vagyunk a jövő. Bármi lehetséges, ha elhisszük, bla-bla-bla.

Széttépi a papírt, odaadja Jessicának.

JESSICA: Igen, ez lesz az én beszédem. Már ha azt akarom, hogy a többiek a fejemhez vágják az érettségi bizonyítványaikat.

Összegyűri a papírt, hozzávágja Mike-hoz.

MIKE: Kerülnöd kellene a közhelyeket, Jess.
ERIC: Minden búcsúztatón ilyeneket szoktak mondani.
ANGELA: Na, ezért nem te mondod a búcsúszöveget.
ERIC: Nem, hanem azért, mert úgy döntöttem kivonulok a politikai csatatérről és több időt töltök a családommal.
BELLA: Jessicának nincs szüksége közhelyekre. Simán lenyomja a búcsúszöveget.
JESSICA: Lenyomom? Életeket fogok megváltoztatni általa!!

Időközben hirtelen megjelenik Alice és Jasper tálcányi ennivalóval a kezükben, amit nem fognak megenni. Amint leülnek –

ALICE: Úgy döntöttem, rendezek egy bulit!
JASPER: Elvégre is hányszor érettségizünk életünkben?

Edward elfojt egy mosolyt.

ANGELA: Egy buliiit? Nálatok?
JESSICA: Wow! Soha nem láttam még a házatokat!
ERIC: Soha senki nem látta még a házukat.
EDWARD: Egy újabb buli, Alice?
ALICE: Jó lesz!!!
BELLA: Legutóbb is ezt mondtad…

Ekkor Alice hirtelen megdermed, szemei a messzibe merednek. Látomása van. Mike ezt nem veszi észre.

MIKE: Nos, klassz, ez igazán olyan … uh, normális tőled. Mikor lesz?
(Alice nem reagál)
Ki kell öltözni?
(Még mindig semmi)
Vigyünk valamit? Rágcsálnivalót?

Egy pillanattal később Alice még mindig a távolba réved. Kezd kínos lenni. Bella érdeklődve néz Edwardra. Edward megrázza a vállát: nincs miért aggódni.

EDWARD: Alice, ébresztő!
JASPER: Nem sokat aludt mostanában. Érettségi láz…

Ez nagyon furcsán hangzik, különösen Jasper szájából, de arra jó, hogy megtörje a pillanatot.

11. RENDŐRSÉGI IRODA – ESTE

Bella és Edward belép. Charlie a pult mögött áll, egy középkorú házaspárral beszélget, Doug és Nancy Biers-szel, akik arcán fájdalom és aggodalom tükröződik.

BELLA. Szóval, mi is volt ez az iskolában? Mit látott Alice?
EDWARD: Semmit. Valamit Jasperrel kapcsolatban. Nem volt érdekes.
BELLA: Nem úgy tűnt.
EDWARD: Csak amiatt aggódtam, hogy mindenki rájön, hogy Alice milyen furcsa.
BELLA: Azt hiszem, ez a hajó már rég elment…

Charlie felnéz Bellára és Edwardra és csak finoman int nekik, hogy tartsa tőlük a 3 lépés távolságot. Ez barátságtalan gesztusként értelmezhető.

BELLA: Egyszer csak abbahagyja (az ellenségeskedést Edwarddal). Ne foglalkozz vele.
EDWARD: Nem az a baja. Azok az emberek. Eltűnt a fiuk.

Bella látja Edward arcán az ő érzéseiket.

BELLA: Tudsz erről valamit?
EDWARD: (Bólint.) Seattle. Megmagyarázhatatlan eltűnések, gyilkosságok. Követjük egy ideje az eseményeket.
BELLA: Valóban? Úgy gondoljátok…
EDWARD: (Ismét bólint.) A mi fajtánk olyan áldozatot választ, aki majd nem fog hiányozni senkinek. Vagy nagyon gyorsan továbbállnak. De akárki is az, Seattle-ben nem a szabályoknak megfelelően játszik.
BELLA: Egyszer azt mondtad, hogy ha a vámpírok nagyon szembetűnően gyilkolnak, a Volturi közbelép. (Kerüli Edward tekintetét) De ha ők odamennek Seattle-be, akkor megjelenhetnek itt is, és látni fogják, hogy még mindig ember vagyok.

Edward Bellához fordul, erősnek, megnyugtatónak látszik.

EDWARD: Nem hagyjuk, hogy odáig fajuljon a helyzet. Megvédünk téged, akármi is történjen.

CHARLIE (csak a hangját halljuk): Minden rendben, Bells? – kérdezi Charlie, miközben közeledik. Bella leveszi a tekintetét az aggodalommal teli, távozóban lévő Biers-ékről.

CHARLIE (Biers-éknek): Hívni fogom önöket, amint megtudok valamit.

Charlie betesz egy fényképet a fiókjába. Riley van rajta, a nyitójelenetből.

12. A RENDŐRSÉGI IRODA ELŐTT – ESTE

Bella kilép, oldalán Charlieval és Edwarddal. Tapintható a feszültség a két férfi között.

CHARLIE: Csak ketten megyünk vacsorázni, rendben?
BELLA: Apa…
EDWARD: Én csak elhoztam Bellát, uram.
(Bellának) Holnap találkozunk.
(Fejéhez kap, aztán megáll.)
Óóó. Szüleim megkértek, hogy emlékeztesselek a repülőjegyre, amit születésnapodra kaptál tőlük.

Bella gyanakvással néz rá, de Edward ártatlannak látszik.

CHARLIE: Milyen repülőjegyek??
BELLA: Egy retúrjegy Floridába, hogy meglátogathassam anyut.
CHARLIE: Ez nagyon… nagylelkű dolog volt tőlük.
EDWARD: Hamarosan lejár. Arra gondoltak, talán fel szeretnéd használni ezen a hétvégén.
BELLA: Nem hagyhatok itt mindent, és mehetek el csak úgy.
EDWARD: Talán ez az utolsó lehetőség, hogy meglátogasd őt, mielőtt… érettségizel.

Ez hat Bellára.

CHARLIE: Nem hiszem, hogy gondot okoz neked, ha elmész pár napra. Tölts el egy kis időt máshol.
BELLA: Szívesen meglátogatnám anyut. Talán el is megyek…
Ha te használod fel a jegy párját.
CHARLIE: Várj, két jegyet kaptál???

– – –

KÖZELI KÉP BELLA ARCÁRÓL – amelyet megvilágít a ragyogó napfény

13. RENÉ TENGERPARTI HÁZIKÓJA, FLORIDA – NAPPAL

Bella felfelé fordítja arcát, hogy magába szívja a meleg napfényt.

RENEE (csak hang): Nem fog ez hiányozni…?

Renee is megjelenik a képen. A bungaló fapadlóján egy-egy nyugágyban fekszenek, közel egymáshoz.

RENEE: … a melegség a bőrödön? Ahogy a D-vitamin beáramlik a pórusaidba?
BELLA: De, fog.
RENEE: A floridai egyetemek sokkal naposabbak.
(kerüli Bella tekintetét) Soha nem foglak látni, ha az Alaszkai Egyetemre mész továbbtanulni.

Épp ez a lényeg. A bűntudat átjárja Bellát. Megfogja Renee kezét, szórakozottan játszani kezd a csuklóján lévő karkötővel, megpróbál magába szívni édesanyjából is épp annyit, mint a napfényből.

BELLA: Nagyon jó a tudományos programjuk.
RENEE: Feltéve, hogy tudományos programon Edward-programot értesz.

Renee oldalba böki Bellát, aki elmosolyodik, és benéz a házba.

14. BELLA LÁTÓSZÖGE – A HÁZ BELSEJE – AZ ABLAKON KERESZTÜL

Edward egy kis széken ül, ahonnan nagyon jól látni Bellát. Kiinteget, aztán visszatér a Phillel való beszélgetéséhez, aki a hátán fekszik a kanapén.

15. VISSZA AZ ELŐZŐ HELYSZÍNRE

Renee megszorítja Bella kezét, aztán visszanéz Edwardra.

RENEE: Ahogyan rád néz. Olyan… mintha bármikor kész lenne rá, hogy egy puskagolyó elé vesse magát, hogy megmentse az életedet, vagy valami ilyesmi.
BELLA: És ez baj?
RENEE: Nem. Ez olyan intenzív érzés. És te… Te is olyan más vagy vele. Ha ő mozdul, de is mozogsz. Akár a mágnesek.
BELLA: Mi csak, tudod…
RENEE: Szerelmesek vagytok, értem. Csak biztos akarok lenni abban, hogy ezek számodra a legjobb döntések. Mert te vagy az egyetlen, akinek együtt kell élni velük.

Bella megérti. Rájön, hogy az ő döntései sokkal fajsúlyosabbak, mint holmi földrajzi elhelyezkedés. Renee látja, hogy elkomorodik az arca.

RENEE: Jól van, ennyit a komoly dolgokról.

Benyúl egy pult alá és elővesz egy hatalmas dobozt.

RENEE: Ballagásod alkalmából!
Ezzel Bella ölébe adja a dobozt. Bella megrémül.

BELLA: Anyu, megkértelek, hogy ne költsd a pénzedet…
RENEE: Nem költöttem. Esküszöm.

Bella kibontja a dobozt, amiben egy PAPLANT talál. Amint széthajtogatja, rájön mi az, megkönnyebbül.

BELLA: Az utazós-pólóink!!
RENEE: Arra gondoltam, csinálok neked belőlük egy paplant. Hogy majd melegen tartson.

Megmutatja, hogy a paplan minden egyes darabja azokból a pólókból van kivágva, amit Amerika különböző turistalátványosságain vettek emlékbe. Renee rámutat az egyikre –

RENEE: Emlékszel erre? Ensanadából hoztuk.
BELLA: Saul kígyófarm és lepénysütőjéből.
RENEE: A Jóisten tudja, mi volt azokban a lepényekben…

BELLA (egy másik darabra mutatva): A háromfejű rák Maineben. Amitől rémálmaid voltak.
RENEE: De Te mindössze annyit mondtál: „Wow, de klassz!” Már tízévesen stréber tudós voltál.

Együtt nevetnek, emlékezve a közös múltjukra.

BELLA: Ez csodálatos, anyu!
RENEE: Továbbadjuk ezeket, ha neked is lesznek gyerekeid. Elvisszük őket a világ legnagyobb kecsapos üvegéhez. És a rágógumi-művészeti múzeumba.

Renee körbetekeri Bellát a paplannal, miközben –

RENEE: Nem akartam, hogy nélkülem menj Alaszkába, vagy legalábbis anélkül, hogy vinnél egy részt belőlem.

Bella hirtelen átöleli anyját, mintha ez lenne az utolsó alkalom rá, és talán így is van.

BELLA: Hiányozni fogsz. Nagyon.

Renee kicsit meglepődik Bella érzelemkitörésén, de ő is visszaölel.
Elválunk tőlük.


Ennyi volt az első rész. Majd valamikor hozom a továbbiakat.
Puszi: Betty

2010. április 17., szombat

Komihatár!

Mint oly sokan előttem, sajnos nekem is be kell vezetnem egy komihatárt. Következő novellát csak akkor teszek fel, ha kapok 4 kommentet. Sajnálom, de nem tudok mit csinálni. Ha ti így, én is. Minden törimnél van komihatár ezentúl.
Aki(k) eddig is írt(ak), annak(azoknak) köszönöm ezúton is.

Tehát GO KOMIK!!!
Pux: Betty